Áprilisban óriási visszaesést mutatott a világexport, miután a koronavírus-járvány miatt szerte a világon korlátozó intézkedéseket vezettek be a kormányok. A 16,6%-os visszaesés a 2008-2009-es világgazdasági válság időszakát idézni, és az adatokból az látszik, hogy a fejlett világot egyelőre sokkal súlyosabban érintette a válság.
A GKI a magyar gazdaság 5-7%-os idei visszaesésére számít a koronavírus-járvány miatt, amennyiben nem következik be idén a járvány második hulláma. Ez hasonló mértékű GDP-zsugorodás lenne, mint amekkorát 2009-ben (-6,7%) a világgazdasági válság során elkönyvelt a magyar gazdaság.
A vártnál kisebb mértékben ugyan, de az előző hónaphoz képest tovább javulva nőtt májusban az ipari termelés Kínában, miután az első negyedévben az új koronavírus-járvány gazdaságbénító hatásainak következtében első alkalommal regisztráltak visszaesést.
Áprilisban az ipari termelés volumene 36,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól munkanaphatástól megtisztítva, havi alapon szezonálisan igazítva 30,5%-kal csökkent a termelés, erősítették meg a KSH részletes adatai a gyorsbecslést. Ilyen nagy visszaesést még a 2008-2009-es világgazdasági válság időszakában sem láthattunk. A koronavírus-járvány miatt a gyártás átmeneti, teljes vagy részleges leállása miatt a járműgyártás termelése kiugró mértékben, ötödére esett. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása csak kisebb mértékben szűkült, a gyógyszergyártás termelése pedig közel ötödével bővült, az ágazatok közül egyedüliként. A következő hónapokban már jobban alakulhat a termelés, de V-alakú felpattanásban egyelőre nem reménykedhetünk.
Az olasz ipari termelés már a második egymást követő hónapban zuhant nagyot áprilisban, de a visszaesés a vártnál szerényebb volt.
Áprilisban az euróban számolt export 37%-kal, az import 28%-kal múlta alul az egy évvel korábbi szintet. Az óriási visszaesés a korononavírus-válság hatására keletkező nagy termeléskiesés eredménye. A külkereskedelmi egyenleg 611 millió eurós deficitet mutat, utoljára ekkora passzívum 2004-ben keletkezett.
Váratlanul megjelentek a KSH weboldalán az áprilisi, előzetes külkereskedelmi adatok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a 2008-2009-es világgazdasági válság óta nem látott zuhanást mutatott az export és az import. A külkereskedelmi egyenleg igen tetemes deficitet mutatott.
Rekordmértékben, a vártnál erősebben csökkent az ipar teljesítménye Németországban áprilisban, mivel az új koronavírus által okozott járvány a termelés felfüggesztésére vagy visszafogására kényszerítette a vállalatokat.
Áprilisban havi alapon 30,5%-kal esett vissza az ipari termelés Magyarországon, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 36,6%-os volt a visszaesés. Ilyen jelentős zuhanásra még a 2008-2009-es világgazdasági válság időszakában sem volt példa.
Elképesztő mértékben, 30,5%-kal zuhant az ipari termelés Magyarországon áprilisban az előző hónaphoz képest. A koronavírus-járvány időszakában akkora zuhanást láthattunk, amekkorára a 2008-2009-es világgazdasági válság legsúlyosabb időszakában sem volt példa.
A legfontosabb német gazdasági hangulatindex, az Ifo májusban jelentős javulást mutatott az áprilisi történelmi mélypont után, így hajlamosak lehetünk arra gondolni, hogy a gazdaság megkezdte a V alakú kilábalást a válságból. A kép azonban ennél árnyaltabb: az UniCredit és az ING elemzői felhívják a figyelmet, hogy a javulás valóban jelentős, de az index még mindig alacsony szinten áll, és minden bizonnyal a gazdasági aktivitás csak 2022-ben éri el a válság előtti szintet. És ekkor még nem beszéltünk egy esetleges második járványhullámról.
Több mint tíz éve a legnagyobb mértékben csökkent az orosz ipari termelés idén áprilisban, amikor a koronavírus miatt egész hónapra gyakorlatilag leállt a gazdaság, a lakosságot kényszerszabadságra küldték.
Áprilisban 20,6%-os visszaesést produkált a lengyel ipari termelés, ezen belül az autógyártás 80%-kal, a bútorgyártás 50%-kal esett vissza. A rendellezésre álló adatok szerint egyelőre nem látszik, hogy a május jobban alakulna.
A Nature Climate Change tanulmánya szerint a világ szén-dioxid kibocsátása április elejére 17 százalékkal csökkent a 2019-es év átlagához viszonyítva, melynek a feléért a felszíni közlekedés drámai visszaesése tehető felelőssé. A koronavírus miatt bevezetett korlátozások csúcspontján átlagosan 26 százalékkal csökkent az egyes országok karbonkibocsátása, azonban nagy kérdés, hogy a járvány elmúltával történik-e bármilyen strukturális változás a világ energiafelhasználásában. Amennyiben nem, akkor akár még egy meredekebb emissziós pályára is ráállhat a globális gazdaság.
Rekordmértékben, de a vártnál kevésbé csökkent az ipari termelés áprilisban az Egyesült Államokban annak nyomán, hogy a gyorsan terjedő koronavírus-járvány miatt számos vállalat lassította vagy függesztette fel a termelést.
Habár áprilisban kedvezően alakult a kínai ipari termelés, a kiskereskedelmi forgalom és a beruházások még esnek. A következő időszakban a globális recesszió vetheti vissza a kínai kilábalást.
Az idei első negyedévben még növekedhetett a magyar gazdaság a koronavírus-járvány kirobbanása ellenére, azonban az év egészét recesszió jellemezheti – vélekednek a Portfolio által megkérdezett közgazdászok. (A KSH pénteken közli az első negyedéves gyorsbecslést.) A következő negyedévben biztosan recessziót él majd át a magyar gazdaság, a kilábalás üteme pedig attól függ majd, hogy milyen gyorsan cseng le a koronavírus-járvány és lesz-e második hullám. Azt is megkérdeztük az elemzőktől, hogy milyen alakú lesz a válság.
Itt egy újabb soha nem látott visszaesés a gazdaságban: márciusban a valaha regisztrált legnagyobb havi mértékben csökkent az euróövezet ipari termelése az Eurostat közlése szerint.
Márciusban az ipari termelés volumene 10,4%-kal maradt el az előző havi szinttől. A zuhanás mértéke megegyezik a múlt heti előzetes adatközléskor látott számmal, a mai részletes jelentésből már azt is látjuk, hogy pontosan mely területeken volt nagy visszaesés. Nagy meglepetés nincs: minden ágazat teljesítménye csökkent, elsősorban az exporttevékenység következtében.
Milyen felelőssége van a cégeknek, és hogyan befolyásolja a klímahelyzetet a vállalati működés? Mit tudnak tenni most a magyar vállalatok azért, hogy a vírusválság után hatékonyabb, mégis etikusabb és zöldebb üzleti modellel tudjanak visszatérni? Ezekről a kérdésekről is szó volt a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány legfrissebb Otthon is Műhely c. beszélgetésében.
Az év első 4 hónapjában nagyságrendileg 20 ezren vették fel a Munkáshitelt mintegy 77 milliárd forint összegben....
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
Mivel az atlétika kicsit ellaposodott, kevésbé felel meg a modern tartalomfogyasztási elvárásoknak, egy csapat új... 
Enyhe javulást mutat a kínai CPI-adat, azonban az ország továbbra is deflációs nyomás alatt áll. A kereslet mértéke...
A nagy nyelvi modellek jól el tudják játszani, hogy értik, amit mondanak. De ha tényleg értenék, az lenne az igazi...
A 2025. júniusában meghirdetett új pályázat célja nem más, mint felpörgetni a vállalkozások saját energiatároló...
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
